„Don’t give money to the communists!”, vagyis Ne adj pénzt a kommunistáknak – ezzel transzparenssel fogadta a Fidesz idősebb George Bush amerikai elnököt 1989-ben, amikor történelmi látogatásra Budapestre érkezett. Szerzőnk ezt felidézve értékeli a Kollár Kinga tiszás EP-képviselő szavait követő politikai vihart.
A Tisza Párt elnöke szerint az EP-képviselőjük nem is azt mondta, amivel Orbánék vádolják: hogy örülnek az uniós pénzek felfüggesztésének.
Az Európai Unió támogatásaiból jóval nagyobb arányban részesültek közvetlenül vagy közvetve az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez közeli cégek és szervezetek, mint azok, amelyek semlegesek. Ha tehát az unió korlátozza Magyarország hozzáférését a pénzekhez, azt leginkább Bayerék köre érzi meg.
Ez a Magyarországnak járó felzárkóztatási pénzek 7 százaléka.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Reagált a főpolgármester a kormányfő szavaira, miszerint innentől nem jut új beruházás Budapestnek.
Úgy vélik, a magyar jogszabály még mindig nem kezeli megfelelő módon az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.
A szövetkezet ügyvezetői közmunkások voltak, semmilyen más bevétele nem volt, csak az uniós pénzből indított projektek, és nyolcszoros áron számlázta ki az önkormányzat felé az alvállalkozó munkáját. Az ügyet az Integritás Hatóság vizsgálta, feljelentés lett a vége.
A gazdaság zsugorodásán már érződik a zárolt uniós források hiánya, Orbán Viktor nyakasságát viszont kínai és amerikai ígéretek táplálhatják.
Az alapélelmiszereket irreális árakon értékesítő cégek miatt a hatóság számításai szerint mintegy 1,4 millió csomaggal kevesebb jutott el a rászorulókhoz.
Somlai Bálint cégcsoportja a NER egyik csodájának számít, amely nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető. A cégek ezúttal brüsszeli forrásból is gyarapodhatnak.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Húsz év az Európai Unióban – ezzel a címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amely Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét vonja le. A szerkesztők, Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerint az EU magas hazai támogatottságának első számú tartópillére mindig is a tagság biztosította gazdasági fejlődés volt, de visszanézve ma már elmondható, hogy lehetett volna ezt sokkal jobban csinálni. Miért volt sokáig fogatlan oroszlán az Európai Unió, mivel kapcsolja össze a magyar társadalom az uniós tagságot, és miért vörös vonal a huxit a Fidesz szavazói számára is?
A koronavírus-járványig nőtt a gazdaság, nőttek a keresetek, csökkent az államadósság. 2021 őszén azonban összeomlott a Fidesz gazdaságpolitikája, és erre azóta sem talál ellenszert. Bár a magasra ugró inflációt azóta sikerült leszorítani, a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.
10,2 milliárd euró is több a soknál – véli az Európai Parlament jogi bizottsága, a véleményt pedig osztják a nagy frakciók vezetői is.
A következő hét évben Budapesten felhasználható 300 milliárd forintnyi uniós támogatást teljesen elvinnék a főbb villamosfejlesztések és a kisföldalatti meghosszabbítása, de nem erre fogják költeni.
25 milliárd forintra rúg annak a 108 GINOP-os és nyolc egészségipari támogatási pályázatnak az értéke, amit korrupció útján szereztek meg ügyeskedő hivatalnokok és társaik egy „jól szervezett korrupciós hálózat” keretein belül. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat vesztegetés miatt, és egymilliárd forintnyi vagyont le is foglalt.
Döntött a kormány, milyen vasútfejlesztési projektekre kér majd pénzt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.
387 és 389 között ingadozott az euróárfolyam, a BÉT ezer pontos esésben hétfő délelőtt.
